***
Ha már mondóka. Nem tudom, hányat tud. Rengeteget. Három-négy hónapja volt az, hogy bárhol abbahagytam egy dalt-mondókát, tudta, mi a következő szó. Tudtam, éreztem, hogy mindet tudja, amit szoktunk mondogatni, énekelni, csak még nem tudja őket mondani, és alig vártam, hogy magától mondja őket. Most már darálja, egyiket a másik után. Ma pl. megyünk a játszóra, ül a babakocsiban.
- Itt vagyok, íme, mért kiabálsz?
Jó kedvemben úgyse találsz.
Meg kell halnod, nincsen pardon,
Hétfejű sárkány, hegyes a kardom. - Egymás után vagy húszszor elmondta, majd így szólt: - Ezt a mondókát mondtad el.
Külön vicces, hogy hazafelé meg azt mondogatta, hogy "Fújtam a lángot épp eleget, béküljünk ki, hogyha lehet." :)
A liftben: Harkály kopogat száraz kérgen,
Féreg menekül mindenhonnan.
Csusszan a harkály hosszú nyelve.
Jajjgat a féreg, nehogy elnyelje.
(ez 2 versszak mixelve, de akkor is elég jó szerintem.)
Sokszor mond a helyzethez illő mondókákat. Pl. ma Noával felültek egy mászókára, lelógott a lábuk. "Lóg a lába, lóga, nincsen semmi dolga, hogyha dolga volna, a lába se lógna."
Délután Grétával egy hintában hintáztak.: "Grétababával együtt hintázol. Ketten hintáztok. Hóc-hóc katona, ketten ülünk egy lóra."
***
Ebéd. Leves és második után.
- Mit kapsz a Mamától?
- Mit kapsz a mamától, Lilkó?
- Desszertet.
- Nem, most nincs desszert. De tudod, mit kapsz a Mamától? Egy puszit.
- Nem jó.
***
Vacsi. Minestrone leves.
- Kérsz egy kanállal. Tegyünk rá egy picike zellert.
Pár falattal később.
- Csak levet kérsz. (Adok egy kanállal.) Picit forró a lev. (Pár falat múlva.) Lecsöpögött a lev.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése