Miért?

A Lilla születésekor elkezdett - és azóta kampányszerűen vezetett... - babanaplónk betelt. Már kinéztem a következőt - gyönyörű -, de most nem látom, mikor tudok elmenni megvenni. Viszont egyre szebben egyre érdekesebb dolgokat mond, amiket fel kell írni. Átmenetileg ide.

2011. július 10., vasárnap

Balatoni bestof

Az elmúlt napokban elég bő a termés. Minden rendszer nélkül:

Ülünk a lángosozóban, Marci elment a palacsintánkért.
- Lilkó dől hátra és jöhet a palacsinta.

***

Lemegyünk a kertbe, én olvasnám a Bestet, Story-t, Lilkónak a homokozást/szaladgálást/motorozást szánom programként. Odajön hozzám. 
- Mama ölébe szeretnél.
- Nem akarsz homokozni/motorozni stb?
- Nem.
- Akkor mit szeretnél csinálni?
- Beszélgetünk. 

***

Reggel felébred, az ágyából halljuk az alábbi mondatokat, miközben ébredezünk. 
- Én is itt vagyok. 
- Nincs itt a buborékfújó.
- Hallod a kutyát. (tényleg ugatott egy kutya valahol)

***

A Balatonban: 
- Jó ez a Balaton!

***

Marci megtanította neki, hogy amikor kijönnek a vízből, azonnal bújjon hozzám és ölelgessen csurom vizesen. Így is tesz, rohan felém.
- Balatonban voltál Apával.
- Igen? És mit csináltatok a Balatonban?
- Ugráltunk. Pancsoltunk. Labdáztunk. 

***

Új papucsa van. Lépten-nyomon:
- Nagyon csinos az új papucsod! / Jajj, de csinos az új papucsod! Sétálsz az új papucsodban. 

Gyakran van copfja most: 
- Nagyon csinos a copfod!

***

Itt a Mama, itt a Apa, itt a család .

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése