Miért?

A Lilla születésekor elkezdett - és azóta kampányszerűen vezetett... - babanaplónk betelt. Már kinéztem a következőt - gyönyörű -, de most nem látom, mikor tudok elmenni megvenni. Viszont egyre szebben egyre érdekesebb dolgokat mond, amiket fel kell írni. Átmenetileg ide.

2012. február 29., szerda

Utcakaki, úristen

- Mama, én a fürdőszobában játékból beleléptem egy utcakakiba.

***
- Apa, én beleléptem egy úristen kutyakakiba.

***

Tegnap jövünk haza a bölcsiből, áll a tesófellépőn, tolom őket. Jön mellettünk a terhes barátnőm, elkerekedik a szeme, kérdezi: "Ezt jól hallottam?". Igen, jól. 
- Basszus, esik a hó.

2012. február 28., kedd

2012. február 27., hétfő

Nevelés, család

- Norcsi, ne vedd a szádba a kezed! Az nem ennivaló.
Azt hiszem, nehéz év előtt állunk, ha erről egy csecsemőt meg akarunk győzni.

***

Nóri a pihenőszékben ül, Lilkó mellette, szórakoztatja. Ekkor hangzott el a kicsit szentimentális mondat, olyan kis ragyogó tekintettel mondta:
- Együtt a család!

2012. február 25., szombat

Balaton, tejbajusz, gyógypuszi

A nyári balatonozásról beszélgetnek, hallgatózom.
- Régen voltunk már a Balatonon. Én fogok enni palacsintát. És még túrósat is fogok enni. Meg lángost. És fogok fürdeni a Balaton vizében. És a Norcsi is. Megmosom a pocakját. És a lábát meg a fenekét. Apa pedig megmos magamat. 

***

- Apa, te szőrös vagy.
- Ez szakáll. Ez a szakáll, ez meg a bajusz.
- Ez meg a tejbajusz.

***

- Mért nem lehet bölcsibe menni?
- Mert ma szombat van és senki nincs a bölcsiben. A gyerekek otthon vannak az apukájukkal meg a mamájukkal meg a testvérükkel. Zsuzsa néniék is otthon vannak, pihennek, főznek. 
Elmerengve:
- A Kornél egyedül játszik a játékokkal. 

***

Nóri beteg, 14 óra alvás után ébred, sír nagyon.
- Mi baj, Norcsi? Adok gyógypuszit. Meggyógyítalak.
Kicsit később. 
- Mama, érd fel a Nurofent, add ide magamnak és én adok a Norcsinak Nurofent. Meg gyógypuszit. 
Diadalittasan rohangálva:
- Én meggyógyítottam a Nórit!!!

2012. február 24., péntek

2012. február 17., péntek

Mandarin

Uzsonnázunk a kisasztalánál, mandarint pucol, de profin. Én nem tudtam, hogy tud mandarint pucolni, sztem az nem egy könnyű dolog ilyen pici kezeknek, hogy ne fröcsköljön a lé, lejöjjön a héj, stb. (Persze lehet, h hülye vagyok, és már egyévesen tudni kell :))
- Mama, te mit csinálsz?
- Nézem, hogy mennyire ügyesen hámozod a mandarint.
- Nagyon.

***

Mostanában egyik kedvenc beszédtémánk a bölcsis barátok, Lilkó arról szeret leginkább beszélgetni, hogy kinek mi a jele és ki kivel ül egy asztalnál ebédnél. Egyszerűen felderül az arca egyes bölcsistársak nevénél, csupa mosoly, iszonyú cuki. Néha csak megkér, hogy soroljam fel, kik vannak a csoportban és már annak is örül. 
Egyik reggel, késésben, Marci sietteti:
- Lilkó, gyere gyorsan, indulunk a bölcsibe. Milyen barátaid várnak ott téged?
- A Kornél.
(mindig-mindig az első, akiről szó esik, és akiről a legtöbbet beszélgetünk, akivel saját bevallása szerint mindig játszik - meglepődnék, ha tényleg így lenne)
- És még ki?
- A fügyis Gergő.
- ??? Mitől fütyis Gergő?
- Mert van neki fütyije. 

2012. február 15., szerda

Vakond sorsa

Sétálunk haza a bölcsiből, áll a tesófellépőn, ilyenkor maga elé pakolja a plüssöket, amiket bevitt a bölcsibe (a barátait, ugye). Fogja a hógolyót, miközben megyünk, majd ledobja.
- Mama, én szeretnék leszállni, leporolom a kezemet a földre, mert különben hós lesz a Vakond.
- És azt nem szeretnéd?
- Nagyon nem szeretném.

Szuszogás

Jövünk haza a bölcsiből, Lilkó a tesófellépőn áll és magyaráz, mondja, h mit fogunk csinálni a nap hátralévő részében. Elér az estéhez.
- Amikor alszunk, a Mama bejön és hallgatja a Nóri békés szuszogását. Meg a Lilkóét.

2012. február 14., kedd

Vakondok

Háttér: a tesómék hoztak Prágából 1-1 vakondot a lányoknak. Lilkó nagyon számontartja, hogy mikor melyik van nála, a másik pedig Nóri ágyában van. Csomószor cserélnek, de ma valahogy elöl maradt mind2 és Lilkó 2 vakonddal ment aludni ("Ők az én barátaim."). Most ez hallatszott ki:
- Kettő vakondom van, a Norcsinak nincs vakondja. Kell venni neki egyet a Bagonyban.

***

Valamint ma elsorolta az összes bölcsis csoporttársa jelét.

2012. február 10., péntek

Szoktató

- Mama, a szoktatószékben etesd a Nórit.

***

- Mama, ezeket megszámoljuk!
- Jó, várj egy kicsit, elkezdem etetni a Nórit, és akkor közben tudjuk számolni.
- Jójójó. Etetve számoljunk.

***

Hihetetlenül izgatja, h mi számít "bántásnak". 
- Mama, a kiabálás nem bántás, a karmolás bántás. Én nem bántom a Norcsit."
***
Kezében a műanyag sárgarépával:
- A répával szúrás bántás.

***

Lefekvés előtt összebújás, beszélgetünk a bölcsiről, hogy kiket szeret. Kiderül, h Zsuzsa nénit és Zsuzsi nénit. 
- Örülök, hogy szereted őket. És miért szereted őket? 
- Nem mérgesek.
- Az jó. Hanem milyenek?
- Játszósok. 


2012. február 9., csütörtök

Reggel

Ma termékeny reggelünk volt.

- Lilkó, amíg te bölcsiben vagy, én felhívom az Évit, hogy van-e kedvük átjönni hozzánk játszani délután.
- Jójó. De az Évi nem tud átjönni.
- Miért?
- Mert elszaladt a Grétababa apukájával.

***

Árulkodás:
- Mama, én most szólok neked, hogy a Nóri megint köpött.
(=bukott)

***

- Mama, te kérsz még muffint?
- Kérnék, de sajnos nincs több.
Kicsit gondolkodik.
- Csak kettő volt. Egyik a mamáé, másik a Lilkóé.


2012. február 1., szerda

Levesben

Ül a kanapén, kezében a Gryllus-füzet. Átszellemülten, gyönyörűen ritmikusan énekli:
- Békamama lesben áll, csak a torka lüktet, kicsi fia kiabál, kérek szúnyogsültet. Mama! Énekeld el a békamama áll a levesbent!