- Lilkó, képzeld, jövő héten jönnek hozzánk a bölcsis gondozónénik látogatóba. Megmutatjuk majd nekik a szobádat?
Sarkon fordul, a szobájába rohan és mondja hangosan:
- Ez a saját szobád.
Azóta egyébként elég sokat beszélünk Zsuzsa néniről, és mindig ő hozza fel, nem én, mert addig nem annyira látom értelmét, amíg meg nem ismerkedik velük, és nem köthető egy arc a névhez, de őt láthatóan foglalkoztatja a dolog. Nagyon érdekelne, mire gondol, amikor Zsuzsa néniről beszél.
***
Balaton, Apa nyakában ülve. Elhaladnak egy autó mellett.
- Ez nem a magatok autója.
***
Beszélgetünk, tesótéma.
- Lilkó, képzeld, hogy a kistesód, amikor megszületik, hoz neked majd valamit.
- Kisbaba van a Mama hasában.
- Igen.
Odajön, megsimogatja.
- Vigyázni kell a Mama pocakjára. Csak simogatni szabad.
- Igen, nagyon aranyos vagy. Szóval a kisbaba a pocakomban, ha megszületik, fog hozni neked egy ajándékot.
- Hátizsákot.
- Nem, nem hátizsákot, azt Nagypapáék hoztak neked Londonból. A kistesódtól mást fogsz kapni.
- Hátizsákot.
- Nem, nem hátizsákot, azt Nagypapáék hoztak neked Londonból. A kistesódtól mást fogsz kapni.
- Egy apróságot.
Ez rém cuki volt. A kórházban hangsúlyoztam mindig, hogy egy pici apróságot fog kapni a kezelések után (nehogy egy IKEA-babakonyhára számítson pl. - bár tudom, hogy egy ekkora gyereknek mindegy maga a méret, pláne az ár). Úgy látszik, nagyon megmaradt benne. És egyébként nem apróságot fog kapni, hanem egy Figurka Királylányt :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése