Miért?

A Lilla születésekor elkezdett - és azóta kampányszerűen vezetett... - babanaplónk betelt. Már kinéztem a következőt - gyönyörű -, de most nem látom, mikor tudok elmenni megvenni. Viszont egyre szebben egyre érdekesebb dolgokat mond, amiket fel kell írni. Átmenetileg ide.

2011. szeptember 16., péntek

Tenger, sír, Grétikifli, torta

Reggelizünk, ül az etetőszékében. Karjával hadonászva lemutat:
- Ott a hatalmas tenger. Úszol benne a Bitibotival. Meg az Emesével.

***

Jövünk haza a parkból, Évi, Gréti, Lilkó, én, mindannyian markolunk valamit a világsztár mostnyílt pékségből. Gréta kiflicsücsköt kap, leejti, Évi elveszi tőle, Gréta tiltakozik, mi beszélgetünk tovább.
- A Gréti kér még kiflit! A Gréti kér még kiflit!

***

- Lilkó, mielőtt elmegyünk a parkba, gyorsan bevásárolunk, mert este tortát kell sütnünk. Segítesz Mamának tortát sütni?
- Igen.
- És tudod, kinek sütjük a tortát?
- Lilkónak.
- Hát majd te is kapsz belőle, de Bubunak sütjük, mert születésnapja van.
- Mint a Gábornak is születésnapja van. 

Gábor a bölcsistársa, akinek tegnap szülinapja volt és megünnepelték. Hogy mit hozott be Gábor mamája a jeles alkalomra? Mint ahogy azt a boltban a pénztárnál sorban állás közben megtudtam: "Ettél a Petivel csokis kekszet." Peti, akivel egy asztalnál ülnek a bölcsiben.

***

- Mama sír. Nem akar tortát sütni. 
(For the record, nem azért sírtam. :)



3 megjegyzés: