Norcsinak van egy saját speckó kis rosszalkodása: zsírkrétákat visz a játék babaágyhoz, leszórja róla a békésen alvó állatokat/babákat és ágyneműjüket, majd elkezdi firkálni az ágyat. (Most nem azért, h hasonlítgassak, de a Lilkó soha életében nem rajzolt sehova, csak papírra, füzetbe. Összefirkált fal, összefirkált kézfej, könyv, eddig nem volt issue nálunk.) Tudja, h nem szabad, csekkolja, h nézem-e, amikor csinálja, röhög, ha mondom, h nem. Ma du is ez volt, Lici nem aludt délután, Norcsi a szokásos 2,5-3 óra helyett másfelet, azt hittem, szétrobbanok idegességemben, úh kedélyesen telt utána az idő, naná. Norcsi viszi a krétát az ágyhoz, kezdi a firkálást, mondom, h ne csinálja, elviszem onnan, stb.
Nagytestvére:
- Mama, látod, hogy én pedig milyen szépen nyugodtan matricázok itt?
***
Ugyanez a délután. Megkértem, h dobja ki Norcsi pelenkáját a szemétbe. Készséges, ugrik, pattan, viszi.
- Mama, én mindig értem, amit mondasz, és csinálom, amit kérsz.
Nagy játékos, ha rossz fát tesz a tűzre.
Ezt Dina is csinálja, "Ugye anya én milyen szófogadó vagyok? Ugye én elsőre csinálom, amit kérsz?"
VálaszTörlésAkkor van remény, hogy valamelyik szótfogad majd!? :) Egyébként cukkerek lehetnek. Én nagyon ünneprontó anya vagyok, de nálunk a zsírkréták és egyéb nyomot hagyó alkalmatosságok kis dobozokban vannak magasan, csak a nagy érheti el.
VálaszTörlésDia :) Nálunk az ikeás tábla tartóján vannak a zsírkréták, mert Norcsi rengeteget rajzol.. :))
VálaszTörlés