Miért?

A Lilla születésekor elkezdett - és azóta kampányszerűen vezetett... - babanaplónk betelt. Már kinéztem a következőt - gyönyörű -, de most nem látom, mikor tudok elmenni megvenni. Viszont egyre szebben egyre érdekesebb dolgokat mond, amiket fel kell írni. Átmenetileg ide.

2013. december 14., szombat

Kori

Elmentünk korcsolyázni. 26-os lábú gyerekünknek béreltünk korcsolyát, a terv az volt, h ő korizik velem, míg a 22es lábú a pálya szélén elvan az apjával. Jégre lépés után 1 perccel zokogva:
- Jajjj, ez nagyon nem jó!! Mama, nagyon nem volt jó ötlet kijönnünk a jégpályára! Most azonnal ki akarok menni.
Kiment, én koriztam, közben elmondta az apjának, hogy ő majd csak felnőttkorában akar megtanuni korcsolyázni.
Hirtelen ötlettől vezérelve a 26os korcsolyát ráadtuk a kisebbik gyerekünkre.
- Bemegyek én veled a jégre, Mama.
Korcsolyázás közben:
- Ez jó nekem ez a csúszkálás, Mama. Jó érzés nekem ez a korcsolyázás, én tudok korcsolyázni, mert én vagyok a Norcsi.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése