Kezében a Bóbita, Marcinak magyarázza, hogy olvasson neki, de ő mást csinál, és különben is fürdésidő van. Én, némileg nyalizva ugrom oda.
- Én szívesen olvasok neked Bóbitát*!
Visszafordul Marcihoz.
- Mama szívesen olvas nekem. Olvass nekem te is szívesen.
* iszonyatosan imádom ezt a könyvet, hatalmas sztár volt nálunk hosszú hónapokon át és most legnagyobb boldogságomra, reneszánszát éli. Ezen felül aa Bóbita volt Lilkó harmadik szava (a cica és Apa után. Állt a könyvespolc előtt és mutogatott fel: "Botát, Botát".) Na ezért lihegtem itt, hogy olvashassam neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése